Had és Népegészségügyi kiállítás

2017.01.24

Had és Népegészségügyi kiállítás Budapest, Országház, 1915.

Az Országos Hadsegélyező Bizottság Népjóléti albizottsága szervezésében került megrendezésre a kiállítás 1915. áprilistól 1915. június végéig az Országházban.

A kiállítást plakátokon és különböző kiadványokkal hirdették meg az érdeklődők felé.

A kiállítás fővédnökei Ferenc Szalvátor főherceg és Auguszta főhercegasszony voltak.

A berlini német kiállítás példáját követve hozták létre nagy sietve a budapesti kiállítást.

Az idő rövidsége miatt a magyar félnek kevesebb ideje maradt a kiállítás anyagának begyűjtésére, és ezért nem volt élesen meghatározott rendszer az összegyűjtött anyagban, a némettel ellentétben, mert az a kiállítás a "Sebesült- és betegápolás a háborúban" témakörét ölelte fel, míg a magyar fél a népegészségügy témakörét is belevette az bemutatott anyagba, a beteg és rokkant katonák gondozására hívva fel az érdeklődők figyelmét.

A kiállítás három részre osztva ismertette a hadi egészségügy fejlődését.

Az első rész a hadi sebészet, a sebesültek szállítása és a járványok leküzdésének fejlődését mutatta be.

A második rész a német történelmi csoport a háborúban történt sebesültkezelést mutatta be az ókortól az 1870-es évéig, még pedig a különböző nemzetek képes ábrázolásaiban.

A harmadik rész, a magyar történelmi csoport már csak az ismétlések elkerülése miatt is, de még inkább az egységesség végett csak a magyar eredetű, magyar vonatkozású vagy magyar tulajdonban lévő ábrázolásokra szorítkozott, a hadegészségügyön kívül azonban a népegészségügy szempontjainak bevonásával. Az így összehozott kis gyűjtemény az előbb érintett okokból mindazonáltal csak kísérlet számba mehetett.

A magyar csoport e tárgykört érdeklő régibb ábrázolásai néhány szentnek legendájából vett jelenetek köré fonódtak. Krisztus vagy Keresztelő János születésének ábrázolásai minden nemzet régi művészetében az illető kor gyermekágyas szobájának és a gyermekápolás első teendőinek föltüntetése által váltak sokszor elsőrangú fontosságúakká a művelődés- és orvos-történet szempontjából.

Hasonló érdekességként említendő a magyarországi Szent Erzsébet betegek közti munkásságát bemutató régi ábrázolások. A sebesültek kezelését főleg a Történelmi Képcsarnok és Székesfővárosi Múzeumból származó grafikai lapok hosszú sorozata mutatta be, még pedig néhány csatát ábrázoló 17. századbeli rézmetszeten kezdve végig egészen az 1848-as időkig. Egy külön csoport volt szentelve a régi budai és pesti fürdők képeinek. Rézmetszetek a 16. század végétől kezdve, főleg kőnyomatok az 50-es és 60-as évekből, köztük számosan Alt Rudolftól, néhány igen szép újabb akvarell Cserna Károlytól és Háry Gyulától.

Ehhez csatlakoztak a régi budai és pesti kutak képei, továbbá néhány régi magyar fürdőről készült kőnyomatsorozat részben a 19. század elejéről (Herkulesfürdő), részben a század közepéről (Pöstyén, Szliács, Teplic stb.)

Ez utóbbi sorozatban Brodszky Sándornak, és még inkább Libay Lajosnak, ennek az érdemtelenül elfeledett művésznek szliácsi lapjai voltak a legértékesebbek. Honti Rezső finom ceruzarajzai a front mögötti élet néhány motívumát örökítették meg és különösen hangulatos tájrészleteikkel kapják meg a szemlélőt.

Bálint Rezső és Erdei Viktor a harctér szomorú visszhangját, a hadi kórházak életét rögzítették meg finom, olykor szinte gyengéd rajzaikon. Bálint inkább objektív valóság-képeket rajzol, Erdei szubjektív érzéseit, elsősorban a szenvedést és vele való együttérzést igyekszik alakjaiban kifejezni. Ferenczy Valér rézkarcaiban és ceruzával készült kórház-enteriőrjeiben fény- és árnyékhatásokra és érdekes tömeghatásokat mutatott be.

A haditengerészet egészségügyével a nagyközönség a különféle kiállításokon ismerkedhetett meg. Ezért nem volt ismeretlen számukra a haditengerészet orvosi kara, illetve egészségügyi szolgálata.

Az Budapesten megrendezett Had és Népegészségügyi kiállítás során az épülő Szent István csatahajó fedélzeti kórházát eredeti méretben (8, 5 m hosszú és 4 m széles) mutatták be. Az egészségügyi személyzetet felöltöztetett babák jelenítették meg.

A kiállításon, cégen nem, csupán közhasznú intézmények vehettek részt.

A zárást követően a rendezői bizottság elhatározta, hogy a teljes bevételt, 40.000 koronát a háborúban szerzett tuberkulózis miatt rokkanttá vált katonák segélyezésére fordítják.


A kiállítás emlékérme

A Had és Népegészségügyi Kiállítás emlékérmet Körmendi-Frim Jenő készítette. Az emlékérem egy oldalas, cink anyagú, 36 mm átmérőjű, súlya 20,66 g, szignózott.

Az emlékérem rajzolatát követve gomblyuk miniatűr is készült rézből, 27 mm nagyságban.

Az Országos Hadsegélyező Bizottság árusította.

A kiállítás katalógusa

A kiállítás 1915-ös kiadói színes, illusztrált papírborítós katalógusát Szántó Menyhért és dr. Tomor Ernő szerkesztette. Budapesti kiadás, Hornyánszky gondozásában.

A katalógus borítóját és a kiállítás plakátját Falus Elek tervezte.

Írta: Á I

Források

Körmendi-Frim Jenő

Körmendi-Frim Jenő (Bp., 1886. okt. 21. - Washington, 1959. aug.): szobrász. A bp.-i Iparművészeti Isk.-án, majd Párizsban Joseph Bernardtól tanult. Számos portrét (Svéd Sándor, Korányi Frigyes stb.) és plakettet (Hubay Jenő, Vámbéri Ármin) mintázott. Eötvös Loránd és Jedlik Ányos mellszobrát Szegeden állították fel.

Több köztéri szobrot is készített: Jászberény: Török-magyar harcosok; Esztergom: Szobieszky János (1933): Balassagyarmat: Hősi emlékmű (1937); részt vett az Orsz. Társadalombiztosító Intézet székházának díszítésében is. 1906-tól szerepelt a Műcsarnok tárlatain. 1910-ben a Művészházban, 1934-ben az Ernst Múzeumban, 1935-ben a Lipótvárosi Kaszinóban mutatta be munkáit.

1939-ben hosszabb időt töltött Hollandiában, ahol több városban (Hága, Arnheim) rendezett kiállítást. Innen az USA-ba ment. Feleségével, Fejérváry Erzsi festő és keramikussal Milwaukee-ben volt közös kiállítása 1939-ben. Majd az USA-ban letelepedve mindketten a chicagói Notre-Dame egyetem tanárai lettek.

Alkotásai között falerisztika iránt érdeklődő gyűjtőtársak megtalálhatják még a 30. budapesti honvéd gyalogezred és a 300. honvéd gyalogezred sapkajelvényeit is, hasonló motívumrendszerrel.

Körmendi-Frim Jenő egyéb munkái