Az Osztrák Flottaegyesület

2017.01.23

Az Osztrák Flottaegyesület története

A cs. és kir. Haditengerészet

Ausztria-Magyarország védrendszere (beleértve Boszniát és Hercegovinát), az 1912. évi véd- és honvédségi törvényen alapszik. E szerint a hadkötelezettség általános és minden védképes állampolgár által személyesen teljesítendő. A védtörvények szerint a monarchia egész népessége a fegyveres erő rendelkezésére áll. Minden férfi fegyverrel kezében, vagy e nélkül, egyéb tehetségének megfelelően, tartozott hazáját a fegyveres erő kötelékében szolgálni. A szolgálati kötelezettség a fegyveres szolgálatra alkalmasnak talált egyén a cs. és kir. közös hadseregben, a haditengerészetben vagy a honvédségben eltöltendő katonai szolgálatát jelentette.

A Haditengerészeti a közös haderő részét képezte, a legnagyobb és legdrágább katonai alakulat volt. Legnagyobb volt, mert taglétszáma meghaladta a 70.000-et, legdrágább, mert egy-egy csatahajó teljes felszerelése millió és millió aranykoronába került. A császári és királyi haditengerészet a császári királyi tengerészeiből fejlődött ki, ennek ideje 1814-től 1867-ig tartott. Az 1867-iki kiegyezés után a cs. és kir. hadiflotta állandóan fejlődött; tetőfokát közvetlen a világháború kitörése előtt érte el.

A szolgálati kötelezettség a Haditengerészetnél a következő módon alakult: 4 év tényleges szolgálat, 5 évig tartalékban, 3 évig tengervédben[a] és továbbiakban 12 évig a póttartalékban.

Az állandóan készülő újabb hajók építési költsége igen tekintélyes összegre rúgott, amelynek 43 %-át a magyar nemzet adófizető polgárai fizették, ebből következik, hogy a császári és királyi haditengerészet és a vele szorosan összefüggő arzenál és kikötő-berendezések 43 % -a a magyar nemzet tulajdona is volt.

A Haditengerészet nagy nevei között találjuk Nádor Miksa[b] főherceget, Tegrethoff tengernagyot[c], Montecuccoli grófot[d], Haus vezértengernagyot és a cs. és kir. Haditengerészet utolsó parancsnokát is, Horthy Miklós ellentengernagyot. 

Egy tengerész élete

A császári és királyi haditengerészetnek nem volt kijelölt sorozási helye, mint a szárazföldi ezredeknek, hanem a monarchia minden részéből soroztak a tengerészethez és a besorozottakat Polába irányították. Nagyon sokan, hogy a tengerészethez kerülhessenek, önként vonultak be és kérvényükben kérték a tengerészethez való vezénylésüket. A rendes szolgálati idő 4 év volt, amelynek leteltével eleget tett a tengerész katonai szolgálatának és aztán mint tartalékos tengerészt tartották nyilván illetőségi helyén.

A bevonult újoncnak a kiképzése szárazföldön történt a rendes katonai kiképzés szerint és négy hétig tartott. Az újoncnak polgári ruháját egy csomagban postára feladva haza kellett küldeni, mert minden ruhát a tengerészet parancsnoksága adott. Az első ruha és a teljes felszerelés árát, 102 koronát, az a város fizette, ahova a bevonult illetősége szerint tartozott. Ruháit és cipőit a tengerész a ruhás zsákban tartotta. Ez 120 cm magas, erős barna vitorlavászonból készült. A ruhákat négyszögletesre hajtogatva, világtérképpel nyomtatott kék, sárga és piros színű kendőbe kötötték össze és így helyezték egymásra a zsákba. A cipőket külön kis vászonzsákba rakták, hogy a ruhákat kíméljék.

A zsák oldalán volt felírva a tengerész neve, alatta pedig a bevonulás évszáma.

A zsák alsó részén 8 rézkarikával ellátott, felső nyílásán pedig 12 nagyobb rézkarikával ellátott lyuk volt. Az alsó lyukakba volt erősítve a számot jelző névtábla, a felsőkbe pedig lakatot tett, vagy kötelet fűzött a tengerész. Minden hajón más és más számot kapott a tengerész, így a zsák száma mindig változott. A régi számot a régi helyén tartozott hagyni. A kiképzés után kiválogatták az embereket és beosztották a különleges (speciális) századokhoz. A beosztás előtt minden tengerésznek külön, névre szóló szolgálati könyvet állítottak ki, amely a tengerész hű kísérője volt katonai ideje alatt.

Ebbe írták be a tengerész ruháinak számát, munkájának minőségét, magaviseletét, esetleges betegségi állapotát, előléptetését, kitüntetését, lövési minősítését és büntetését. A tengerész szolgálati könyve megmutatta tulajdonosának egész jellemét. Bárhova került a tengerész, a könyvét magával vitte.

Az egész tengerészet tizenhétféle különleges kiképző századra volt felosztva.

A századok más és más helyen voltak elhelyezve, részint szárazföldi épületekben, részint a partok mellett lévő régi hajókon.

Minden századnak külön oktató és vezénylő parancsnoksága volt. A századoknál kiképzett tengerész torzskönyvileg mindig ugyanazon századhoz tartozott, bárhova is került, ahol kiképzését nyerte.

A munkabeosztás helyén alvásról, élelmezéséről, fizetéséről gondoskodtak; ha számfeletti lett, akkor visszakerült a kiképző anya-századhoz. Ezeknél a századoknál képezték ki a hajó különféle munkáira a legénységet.

A kiképzés után, mely 3 hónaptól 6 hónapig tartott, kerültek a kiképzettek a csatahajókra és "torpedózúzókra".

A tengerész további élete már egy másik történet tárgya...

Az Osztrák Flottaegyesület[e] megalakulása, avagy "Ganze Kraft Vorvärtz!"

1902-ben került szóba először egy tengerészeti egyesület megalapításának gondolata. A következő évben megalakult egy egylet, de sem székhelye, sem tagsági rendszere nem volt még. 1907-től nevezte magát hivatalosan is "Österreichischer Flottenverein"-nek a szervezet, ebben az évben cirka 1000 tagot számláltak.

Az egyesület mottója: "Teljes gőzzel előre!"[f] volt. Josef Thun-Hohenstein grófot nevezték ki elnöknek. 1908-ban Ferenc Ferdinánd főherceg lett a Flottaegyesület fő támogatója. Az egyesület viharos gyorsasággal nőni kezdett, 1909-ben már 2000 tagja volt, illetve Triesztben egy tengerészotthont alapítottak a befolyt adományokból. 1910-ben Alfred von und zu Liechtenstein herceg lett az elnök.

A bécsi Práterben tartott Vadászkiállítás alkalmából egy különálló pavilonnal képviselte magát az OFE, mely mellett egy 1:1 arányú világító tornyot építettek meg, amolyan reklámfogásként. 1910 novemberében az OFE elfoglalta hivatalos székhelyét Bécs IX. kerületében, a Schwarzspanierstraße 15. szám alatt. A folyamatosan, és minden fórumon reklámozó egyesület taglétszáma 1910. év végére 10.000 körül járt! A tagsági díj minden tagtól évi 25 Korona volt, de volt szó 5 és 10 Koronás tagdíjról is. A tagdíjak mellet neves és gazdag támogatói is akadtak az egyesületnek, nem küzdöttek anyagi nehézségekkel. 1911-ben regisztrálták a 20.000 tagot is, ekkor felvetődött egy 24.500 t-s hadihajó megépítésének gondolata az egyesület saját pénzéből..... Saját újságot is kiadott a szervezet, "Flagge" néven.

1913.-ban belépett a 30.000 tag, nem hazudtolta meg a mottóját a szervezet, rendületlenül törtek céljaikért előre. Ugyanezen évben tartották Bécsben az Adria Kiállítást, ahol az OFE is képviselte magát, az eddigi idők legnagyobb tengerészeti kiállítása zajlott. 

1913. november 11.-én Bécsben a Mariahilferstraße 85.-87. alatt megnyitották a Flottamozit.


A világháború alatt

Közvetlenül a háború kitörése előtt, 1914.július 14.-én az OFE 44.617 tagot számlált.

A kezdetben kis létszámú tömörülésből egy nemzetiségek felett álló, politikától független és társaságilag erős tömegszervezet lett. A OFE bécsi központi szerve mellett létrejöttek különböző helyi csoportok[g] is, ezeket a helyi csoportokat ott lehetett megalapítani, ahol legalább 20 OFE tag volt bejegyezve. 1914-ben 200 helyi csoport létesült, melyek közül sok külföldön[h] volt megtalálható.

Ferenc Ferdinánd trónörökös meggyilkolása után az új trónörökös, Károly herceg vette át a szervezet feletti főtámogató szerepét. A háború kitörése után az OFE megkezdte propaganda tevékenységét, melynek köszönhetően a háború alatt a beérkezett adományokból a cs. és kir. Haditengerészet egy tengeralattjárót és két repülőgépet építetett. A háború végére az OFE 80.000 tagot számlált!


Jelvényei, jelképei

  • 1: OFE tagsági jelvény, változat, jelzés nélkül
  • 2: OFE tagsági jelvény, változat, hátoldalán gyártójel: "F.THILL'S Neffe, Wien"
  • 3: OFE tagsági jelvény, zománcozatlan változat, jelzés nélkül
  • 4: OFE támogatói jelvény, hátoldalán jelzés: "Ges. Gesch."[i], Vaskereszt motívummal
  • 5: OFE támogatói jelvény, jelzés nélkül, Vaskereszt motívummal, Magyar Flottaegyesületi változat, piros-fehér-zöld színekkel, magyar Szent Koronával
  • 6: OFE tengeralattjárós támogatói nyakkendőtű, zománcos haditengerészeti zászló, Badenberg hercegi koronával fedett vörös-fehér-vörös pajzzsal,"U"[j] betűvel, ára 2 K
  • 7: OFE tengeralattjárós támogatói nyakkendőtű, zománc nélküli haditengerészeti zászló, Badenberg hercegi koronával fedett vörös-fehér-vörös sávozást jelző pajzzsal,"U" betűvel, ára 2 K
  • 8: OFE tengeralattjárós támogatói nyakkendőtű, zománcos haditengerészeti zászló, Habsburg-Lotaringiai dinasztia és Árpád ház címerével[k], "U" betűvel, ára 2 K
  • 9: OFE tengeralattjárós támogatói jelvény, zománcos haditengerészeti zászló, Badenberg hercegi koronával fedett vörös-fehér-vörös pajzzsal,"U" betűvel, ára 2 K
  • 10: OFE tengeralattjárós támogatói jelvény, zománcos haditengerészeti zászló, Habsburg-Lotaringiai dinasztia és Árpád ház címerével, "U" betűvel, ára 2 K, hátoldalán jelzés: "Ges. Gesch. Österr. Flottenverein" (Törv. véd. Osztr. Flottaegyesület)
  • 11: OFE Érdemjelvény (Ehrenabzeichen d. ÖF.), Rudolf koronán függő, babérlevelekkel körülvett a tagsági jelvényt mintázó kitűző
  • 12: OFE hadsegélyező plakett, Károly portéjával, jótékonysági céllal volt megvásárolható, a bevétel az OFE pénztárába került.
  • 13-14: OFE Tagsági ruházat, az egyszerűség és célszerűség szem előtt tartásával tagsági ruházatot viselhettek a tagok, mely női és férfi konfekcióban került elkészítésre. A sötétkék vagy fehér színű anyagból készült, mindennemű jelzésektől mentes ruhákhoz megfelelő színű fejfedő is rendelkezésre állt, egy kitétel volt csak, a tagsági jelvényt viselni kellett minden ruházaton.
  • 15-16: OFE zászlók, az OFE kiadásában különböző kivitelű zászlócskák kerültek értékesítésre (hajóra, épületre, járművekre).
  • 17: OFE jótékonysági naptár, a háború időszaka alatt jótékonysági céllal kiadott zsebnaptárak tájékoztatóul szolgáltak az OFE tevékenységéről, jelképeiről, működéséről.
  • 18-19: OFE jótékonysági képeslapok és bélyegek
  • 20: OFE Helyi csoport emlékplakett
  • 21: Az OFE nagyméretű sapkajelvényét, és kisebb jelvényeket-kiegészítőket nagyrészt a bécsi Franz Thill's Neffe gyártotta.

A jelvények léteznek gomblyuk akasztós, tűs-bross, nyakkendőtűs, szúró-tűs változatban is. Zászló alakú női bross, férfi gallér tű és zsebóra függő kiegészítők is készültek.

A háború után

A háború elvesztése és a Monarchia szétesése az OFE végét jelentette, de az egyesület tagjaiban nem hűlt ki a tűz, megpróbálták életben tartani valamilyen módon a szervezetet. A saját kiadványuk, a "Flagge" utolsó számát 1919. március/áprilisában adták ki. A meggyengült bécsi és helyi csoportok "Österreichischen Schiffahrtsverein", majd "Österreichischen Weltwirtschaftsgesellschaft" néven működtek tovább. A lelkes, hivatásukat veszített egykori tengerészek életben tartották a szervezet "lángját", különböző helyeken[l] csoportokba szerveződve a fenti "ÖS-ÖW" mellett csoportokba tömörülve támogatták egymást, életben tartva a bajtársi szellemet.

1924-ben 135 egykori tengerésztiszt kezdeményezésére és részvételével megalakult "Marine-Verband", mely az egykori OFE jogfolytonos szervezeteként tekintett magára, be is költözött az OFE egykori irodáiba, a Schwarzspanierstraße 15. szám alá.

Lassú fejlődés mellet a szervezet túlélte a II. nagy világégést is. Többszöri átszervezés, egyesületek közötti fúzió és átnevezés után "Österreichischer Marineverband" néven a mai napig hagyományőrző szervezetkén működik az osztrák állam támogatásával a volt és jelenlegi tengerészeket tömörítő egyesület.

Írta: Á I

Az OFE jelvényei, jelképei

Flottaegyesület

Információk

Információk: "a" - "f"

[a] Ez utóbbi csak szárazföldi szolgálat; a tengerpart mentén került alkalmazásba a tengerész

[b] A későbbi mexikói császár, Ferenc József császár testvére

[c] Tiszti rangsor: Vezértengernagy/Tengernagy/Altengernagy/Ellentengernagy/ Sorhajókapitány/Fregattkapitány/Korvettkapitány/Sorhajóhadnagy/Fregatthadnagy/Tengerész zászlós/Tengerész hadapród/Tengerész tisztjelölt

[d] Az ő buzdítására szavazta meg a magyar képviselőház a tengeri haderő fejlesztéséhez a költségvetést. A gyűlésen személyesen megjelent és "Tengerre magyar!" felhívása nagy lelkesedést váltott ki a magyar képviselők között.

[e] A későbbiekben a szövegben "OFE"-nak rövidítve

[f] Németül: "Ganze Kraft vorvärtz!"

Információk: "g" - "l"

[g] Ortsgruppen

[h] Abbázia, Adelsberg, Alexandria, Antwerpen, Athén, Baden, Banjaluka, Barcelona, Bejrut, Berlin, Berndorf, Bielitz, Bjelina in Bosnien, Bozen, Braila, Brcka, Brioni, Brünn, Brüssel, Brüx, Budweis, Bukarest, Cattaro, Curytiba, Czernowitz, Dresden, Eger, Franzensbad, Galatz, Gmunden, Görz, Gorazda, Gradiska, Graz, ...

[i] "Törv. véd." jelzésnek megfelelő

[j] Az U-Boot (Unterseeboot-tengeralattjáró) "U" betűjére utalva

[k] 1915 októberében jóváhagyott, de csak a háború után bevezetendő új zászló-forma, valóságban nem létezett, csak tervezet

[l] Linz, Klagenfurt, Salzburg, Tirol, Steiermark és Vorarlberg 

Források

  • Sallay G P - "Mindent a hazáért!"
  • Győri Lajos - "A cs. és kir. Haditengerészet békében és háborúban", 1935
  • Dr. Wladimir Aichelburg - "Vom Flottenverein zum Marineverband"
  • Pilch Jenő - "Ausztria és Magyarország hadserege"
  • OFE 1915-ös és 1918-as naptár
  • HD. Rauch
  • Dorotheum