Hadifoglyokat Gyámolító és Tudósító Hivatal

2017.01.25

Hadifoglyokat Gyámolító és Tudósító Hivatal története

A keresőszolgálat története

A Magyar Vöröskereszt az I. világháború óta működteti Keresőszolgálatát.

A kezdetekben Tudósító Iroda, majd Hadifoglyokat Gyámolító és Tudósító Hivatal néven működő szolgálat ekkor 200 önkéntest foglalkoztatott, és az alábbi tevékenységekkel segítette a bajbajutottakat:

  • Üzeneteket közvetített a hadba vonult katonák és a hátországban maradt hozzátartozók között.
  • Az aggódó családtagok kérésének eleget téve, rendszeresen tudakozódott a hadba vonult csapattestek parancsnokságánál a magukról életjelet nem adott katonákról.
  • Megpróbált információt szerezni a hadifogságba esettekről, illetve családi üzeneteket, csomagot és pénzt juttatni nekik.
  • Bekérte a kórházaktól a sebesültek névsorát, hogy tájékoztatni tudják a hozzátartozókat.
  • Külön részleg foglalkozott a harctérről hazatérő kórházvonatok fogadásával.

A Postamúzeum Évkönyveiben pár fontos dátum szerepel a HFGYTH-vel kapcsolatban

  • 1915. Június 20. A Hadifoglyokat Gyámolító ás Tudósító Hivatal a külföldön hadifogságban lévő katonákkal való levelezés megkönnyítésére portómentes levelezőlapokat bocsát ki.
  • 1915. Augusztus 13. A Hadifoglyokat Gyámolító és Tudósító Hivatalnak engedélyezik, hogy a Magyarországon őrzött ellenséges állambeli hadifoglyok levelezéseinek megkönnyítésére, 1 filléres árban portómentes levelezőlapokat bocsásson ki.
  • 1918. Március 5. A Hadifoglyokat Gyámolító és Tudósító Hivatal a hadifoglyokkal való levelezéshez ezentúl egységes (bármely országba használható), egyszerű (nem válaszos), zöld színű, a vörös kereszttel jelzett levelezőlapokat fog a közönség használatára előállítani, melyeknek ára 4 fillér lesz.

Az I. világháború után a szolgálat új elnevezése Hadifogoly Segítő és Tudósító Hivatal lett. Legfőbb feladata a háborúból haza nem tért, és eltűntek sorsának kiderítése volt. A Hivatal a háború alatt Budapesten, az Üllői út 1. szám alatt működött, illetve a Hadifoglyokat Gyámolító és Tudósító Hivatalnak volt vöröskeresztes, betűkombinációval és évszámmal ellátott jelvénye is.

Kiegészítés:

A Hivatalnak két jelvénye ismert, 1914-15 évszámmal és 1914-16 évszámmal. Van tűs (bross kivitel) és gomblyuk akasztós változata is.

Harctéri és hadifogoly levelezés

A háború során a levelezést a Magyar Királyi Posta és Távírda biztosította a frontszolgálaton lévő katonák és otthon maradt hozzátartozóik között.

Kezdetben díjmentes volt a szolgáltatás, később korlátozásokat vezettek be. A katonák sorsáról a hírlapok is közöltek rendszeresen információt: sebesülésekről, kitüntetésekről, hadifogságról és hősi halálról. Gödöllőn a községháza egyik termében levelező irodát is nyitottak önkéntesek segítségével, hogy megkönnyítsék a levelezést.

Más volt a helyzet a hadifogságba esett katonákkal való levelezés esetében. A hozzátartózók elsősorban a Vöröskereszten keresztül tudakozódhattak a hadifoglyokról, és annak Hadifoglyokat Gyámolító és Tudósító Irodáján keresztül tarthatták a kapcsolatot szeretteikkel.

A harcok elhúzódására és a hadifoglyok számának gyors emelkedésére egyik küzdő fél sem volt felkészülve. Hadifogságba került honfitársaink döntő többsége Oroszországba került, az orosz cenzúra miatt ugyanakkor itt volt a legnehezebb a kapcsolattartás.

A hatóságok ezért a következőket javasolták az itthon maradt családtagoknak:

  • Kéthetente csak egyszer vagy annál ritkábban írjanak, akkor is lehetőleg csak levelezőlapot.
  • Kizárólag a Hadifoglyokat Gyámolító és Tudósító Iroda által vöröskeresztes jelzéssel kibocsátott, előrenyomott levelezőlapokat használják.
  • Csak családi és magánvonatkozású közleményeket írjanak.
  • Kerülendő a hadiállapotra és a háborúra vonatkozó minden hír
  • Ajánlatos német vagy francia nyelven írni, mert más nyelvekre orosz földön kevés a cenzor, így a magyarul írott levelek soká elhevernek és célhoz sem jutnak.

Sokáig a Bernbe küldött magyar misszión keresztül lehetett kapcsolatba lépni a szibériai hadifoglyokkal. A korabeli körülmények között ez is előrelépés volt, hiszen a postai összeköttetés alig-alig működött.

A szibériai hadifoglyokkal kétféleképpen lehetett összeköttetést teremteni, illetve megpróbálni azt. Vagy a Magyar Vöröskereszt külön e célra kibocsátott levelezőlapján, vagy a "Hadifoglyokat Gyámolító és Tudósító Hivatalon" keresztül lehetett zárt levélcsomagot eljuttatni.

Ez utóbbi nem is került postahivatalba, így valamivel biztonságosabb volt. Csomagot is lehetett küldeni maximum 5 kilogrammig, de ezek csak a legritkább esetben érkeztek meg és akkor is legtöbbször hiányosan.

Írta: Á I

Képek a Hivatal életéből

A Hivatal a háború alatt Budapesten, az Üllői út 1. szám alatt működött

Források

Képek: Fortepan/Magyar Bálint, jelvény: internet

Források és egyéb információk:

  • Postamúzeum Évkönyve, 1995
  • Somogyvármegye Hivatalos Lapja
  • Miskolcon a Nagykorona utca 13. szám alatt működött "Hadifoglyokat Gyámolító és Tudósító Hivatal"
  • A levelezőlapokról: Hadifoglyok részére készített háromnyelvű (orosz, francia és magyar) eligazító szavakkal ellátott levelezőlap. Kiadta a Hadifoglyokat Gyámolító és Tudósító Hivatal, készült a Pátria Rt. nyomdájában, Budapesten.
  • 1915. évi június 14-től 1916. június 15-ig: A kereskedelemügyi miniszter engedélyével közel tíz millió levelezőlapot hoztak forgalomba. Oroszországba zöld és kék színű levelezőlapokon lehetett írni. Gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska indítványára ezek a lapok válasz-levelezőlapokat is tartalmaztak, hogy a hadifoglyok könnyebben tudjanak haza írni.

http://keresoszolgalat.hu/a-keresoszolgalat-tortenete.html

http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Levelez%C3%A9s